Itt van az ősz, itt van újra...

Szia,

Most van egy éve, hogy kiköltöztünk Amerikába. Néha úgy érzem még csak egy hónap telt el, máskor olyan, mintha már évek. Emlékszem még az első napra, amikor megérkeztünk az Államokba. Háztól házig átalában kb. 24 óra Budapest-Indianapolis, és Amy akkor utazott először repülőn a pocakomon kívül. Meg kell hogy mondjam, így nehezebb volt az út, pedig már nem kellett cipelnem. : ) Legalábbis nem folyamatosan. Mikor utoljára jöttem hazafele vele Amerikából, kevesebb mint egy hónappal rá már meg is született, szóval azért akkor sem volt kellemes az út, de sokkal könnyebb. : )

Bár Amy nagyon jól bírta az utat (tényleg le a kalappal előtte!), azért elég fárasztó volt, és az utolsó repülőn már kifejezte ezt nekünk (és a többi utasnak) is. Olyan éjfél körül érkeztünk meg Dave és Karen házába, és másnap már mentünk is gyülibe. Rögtön otthon éreztem magam itt Amerikában, és azóta se változott ez. : )

Rengeteg minden történt ezalatt az év alatt, és nagyon hálás vagyok Istennek, hogy ilyen gazdagon megáldott minket. 

A legnagyobb változáson persze Amy ment keresztül, hihetetlen milyen gyorsan nőnek a gyerekek! Annyit fejlődött az utóbbi egy év alatt! Még a haja is elkezdett nőni. : ) Nagyszerű baba, mindig mondjuk Chris-szel, hogy nem is kérhetnénk jobb gyereket. Nagyon szeret tanulni, majdnem minden nap meglep egy új szóval amit aznap tanult. A mostani kedvence a "Becky." Egy pár napja jött rá, hogy azt ki tudja mondani, és azóta mindennap egy pár percet azzal tölt, hogy gyakorolja Becky nevét. : ) Nagyon husi!

Chris munkahelye költözik egy új épületbe ami sokkal nagyobb és szebb. Az egész csapat nagyon várja már a költözést. Chris nagyon jól bírja az éjjeli/hajnali kelést. Nem értem hogyan tud ilyen keveset aludni és ilyen sok mindent csinálni egy nap.

Augusztus 21-én volt a szülinapja, Oreos-os tortával ünnepeltük. Nagyon finom volt! : )

Sokat játszunk Amyvel, megyünk a parkba, játszótérre, vagy csak ki valahova közösen. A sulim elég sok időtt elvesz a napomból, de igyekszem 7 után tanulni amikor Amy és Chris fekszenek, és éjfélre már be szoktam fejezni. Amy úgy döntött, hogy a 7 órai kelés túl késői, úgyhogy mostanság 6-kor kel. Én próbálom neki mondani, hogy a 7 óra mennyivel szebb, és sokkal jobban süt a nap addigra, de eddig még nem adta be a derekát. Erről jut eszembe, 19 hónapja nem kell használjak elemmel működő ébresztőórát. Amy hűségesen kelt mindennap. 

Most hétvégén volt az Élet Szava Bibliaiskola évnyitója. Sajnos csak az interneten keresztül tudtam nézni, de így is nagyon jó volt. Mint kiderült, az egyik nagyon kedves barátnőm Lengyelországból, akivel osztálytársak voltunk ott a Bibliaiskolában, most ment vissza gyakornoknak az Élet Szavához, amíg a férje elvégzi az iskolát. Nagyon sok szép emléket hozott fel az évnyitó. A tavalyin még ott voltunk, onnan mentünk a reptérre. : ) Néha olyan jó lenne, ha kettő lenne belőlünk... Az egyiket Magyarországra küldeném.

Legyen egy nagyon szép és áldott napod!:)

Izgalmakkal teli élet

Nem sokkal az utolsó bejegyzésem után jött minket meglátogatni Réka és Owen, akik az Élet Szava Bibliaiskolában tanultak és szolgáltak egy ideig (onnan ismerjük őket). Sok éve találkoztunk utoljára, úgyhogy nagyon örültünk neki, hogy végre újra láthatjuk őket. Mivel Timi és Randall (szintén volt Élet Szavások) pont Indianapolisban voltak (két órára tőlünk), így ők is átjöttek hozzánk a két kis gyerkőcükkel. Gracie 2 éves, David 7 hónapos. Gracie és Amy utoljára Magyarországon játszottak együtt, igaz akkor Amy még csak 7 hónapos volt. Hihetetlen milyen gyorsan repül az idő! Már majdnem egy éve költöztünk Amerikába, és úgy tűnik, mintha csak egy pár hét lett volna (bár a családom biztos nem így vélekedik, úgyhogy lehet csak az óceán ezen felén telik olyan gyorsan az idő).

Karen és Becky is átjöttek találkozni a többiekkel, úgyhogy egy kisebb Élet Szavás talákozó lett az összejövetelből.

Playing with Graci

Sajnos nem tudtak sokáig maradni a többiek, de annak a kis időnek is nagyon örültünk. Mindig arra vágytam, hogy lehessen egy olyan házunk, ahol vendégül tudunk látni másokat. Isten megadta nekünk ezt a lehetőséget, és mi nagyon hálásak vagyunk érte. Egyre biztosabb vagyok benne, hogy szívesen laknék egy óriási házban más családokkal. Nagyon szeretem amikor zajlik az élet, és sosem unatkozunk (bár Amy erről már másfél éve gondoskodik). : )

Egy helybeli kis gyülekezetbe kezdtünk el járni. Ahova eddig jártunk az most kicsit messze van, és szerettünk volna jobban részt venni a gyülekezet életében. Összesen kb. 35-40 felnőtt van az Istentisztelet alatt, de nagyon sok gyerek van. 6 év alatt majdnem kizárólagosan csak lányok vannak, úgyhogy Amy hamar beilleszkedett közéjük. : ) A lelkipásztornak most született a kislánya múlt héten, és mondták is a gyülekezeti tagok, hogy biztos a vízben van valami, hogy mindenkinek csak lánya születik. : ) Mindenki a gyülekezetben nagyon kedves, a lelkipásztor és a felesége meghívott minket ebédre, és kiderült hogy nagyon sok kapcsolat van a gyüli és köztünk (pl. támogatnak egy házaspárt az Élet Szavából, Dave tanított már ott, stb.). Már most nagyon szeretjük a gyülit, és nagyon várom, hogy minél több emberrel megismerkedhessünk jobban. 

Dave szülei meglátogattak minket Floridából. Ez volt az első alkalom, hogy személyesen találkoztam velük. Eddig telefonon beszéltünk néha, és e-mailen keresztül tartottuk a kapcsoltatot. Nagyon kedvesek, sajnálom, hogy csak egy pár órát tudtunk együtt tölteni.

Már ha minden igaz, talákoztam a család legtöbb részével mind Dave, mind Karen oldaláról. Olyan fura hogy mivel Chris élete nagy részét Magyarországon töltötte, majdnem mindenkit csak felszínesen ismer, és van olyan rokona akivel én már többet beszéltem, mint ő. : ) 

Mióta beköltöztünk az új házunkba (már több mint 7 hete) minden nap főzök! Azt hittem hogy sokkal drágább lesz ha főzök, de mint kiderült tévedtem (nem az első alkalom). : ) Naponta legalább egyszer, de sokszor vacsorára is főzök valamit. Mivel Chris kicsivel dél után ér haza, így mind a hárman együtt ebédelünk minden nap. Nagyon szeretek főzni, és Amy igazán hűséges hozzám. Akármit adok neki, mindig az első falat után már mondja is hogy "mmmmmmmmmmm." Annyira jó, hogy mindent szeret, és mindent megeszik! Remélem nem változik ebben! : )

Végre hűvösebb van, úgyhogy ki tudunk menni a játszótérre naponta. Amy rettenetesen élvezi a csúszdát, és már kezd megbarátkozni a hintával is. Nagyon szereti énekelni a hinta-palinta dalt. Annyira cuki! Chrisnek most a héten volt szabija, úgyhogy végre egész nap együtt tudtunk lenni egy hétig. Elvitt minket egy városi estre, ahol mindenféle bemutató volt (pl. helikoptereket lehetett belülről megnézni). Nagyon élveztük! Míg Karen vigyázott Amyre, addig elmentünk egy olyan étterembe, ahol még sosem voltam. Jó volt kimozdulni otthonról, mindig élvezem ha Chrisszel kettesben lehetek. 

Amy túl van élete első fogorvosi vizsgálatán. Nem igazán élvezte, de nincs semmi baj a fogaival. A fogorvos mondta, hogy minden foga kint van amelyiknek kint kell lennie, és nem lát semmi problémát. Az orvosnál is pár napja voltunk (18 hónapos kivizsgálás), és ott is minden rendben volt. Mindent csinál, mond, ért amit csak kell ebben a korban. 10 kg és 86 cm (az orvos szerint, én otthon 81-et mértem). A kedvenc testrésze a köldöke, de tudja hogy hol van a lába, keze, hasa, feje, szeme, füle, szája, és az orra is. Egyre több szót mond, már több mint 40-nél tartunk. Nem tudom hogy mostanság több magyar vagy angol szót tud-e. Minden nap tanul új szavakat, hihetetlen milyen gyorsan tanulnak a gyerekek.

Nagyon hálásak vagyunk érted és a barátságodért! Nem tudjuk eléggé hangsúlyozni, hogy mennyire jó lenne hallani felőled! Mindig nagy bátorítás számunkra amikor e-mailt kapunk Magyarországról!

 Isten áldjon!

Szeretetben, együtt

Szia,

3 hete költöztünk be az új házunkba, és nagyon boldogok vagyunk! El sem hiszem hogy csak egy hónap telt el az utolsó bejegyzésem óta. (Bár ezt sokszor érzem...)

Előző pénteken (13-án) lett vége ennek a negyedévemnek a suliban, és ez volt az első alkalom, hogy már nagyon vártam a szünetet. Csillagászat és Természettudomány kurzusaim voltak, és nem volt könnyű egyik sem : ). 8 hét alatt összesen 53 oldalt írtam (csak a beadandók), ami nem lenne olyan sok, ha érteném a témát : ). Szóval most ki vagyok művelve természettudományilag.

A csillagászat kurzusomhoz egy jó teleszkópon keresztül kellett néznem a csillagokat és bolygókat, meg a holdat. Chris nagybátyja olyan kedves volt, hogy elhozta nekem az övét. Csináltam képeket a holdról, Szaturnuszról, egy pár csillagról, ha érdekel ide kattintva meg tudod őket nézni (miután lementetted a .zip fájlt a gépedre).

Visszatérve a házra... Nagyon szeretjük! Kb. 3-4 órába telt a költözés (a teherautóba pakolással és kipakolással együtt). Chris egyik munkatársa segített nekünk. Még aznap mindent kipakoltunk a házban, csak a ruháknak kellett várnia másnapig.

Chrisnek a pincében van az irodája, az a leghűvösebb hely a házban (van légkondi, úgyhogy máshol sincs meleg). Amynek van egy külön szobája, és új ágya, meg egy játszó szobája is. Annyira hálásak vagyunk ezért a házért!

Ez a harmadik házunk, kettőt Magyarországon béreltünk előtte. Ezeken a házakon kívül még 2 helyen laktunk (a szüleimnél - egy kis időre mielőtt Amerikába költöztünk -, és Chris szüleinél - mielőtt ide költöztünk). Nem rossz! : )

2 év alatt összeházasodtunk, lett egy lányunk, 3 helyen laktunk (vagy 5 - nézőpont kérdése), vettünk egy kocsit és egy házat. Mindemellett Chris munkát kapott és azóta is ott dolgozik. Mozgalmas az élet! : )

Becky nagynénivel : )

Előző héten nálunk volt Monca! (Aki nem ismerné, ő egy misszionárius barátunk aki az Élet Szavánál teljesidejű munkatárs.) Nagyon örültünk, hogy találkozhatunk vele, és lehetőségünk van egy hetet vele tölteni. Bár ő is és én is tanultunk, azért volt lehetőségünk egy kicsit beszélgetni is. Monca volt az első vendégünk! Amy rögtön legjobb barátjaként kezelte, és Monca WC-re se mehetett egyedül. : )
Tudod hogy szegény vagy, ha már egy misszionárius etet... : ) Monca egy csomó kajával jött hozzánk, és még vett hozzá nem keveset, majd kijelentette, hogy ezt nálunk hagyja. És tényleg nem vitte magával! Szóval most tele van a hűtő is meg a hasunk is! : ) Köszönjük Monca a sok finomságot, és legfőképpen hogy itt voltál! Ha szeretnéd támogatni Moncát, vagy kíváncsi vagy hogy mit is csinál pontosan, akkor ide kattintva megnézheted a blogját. Van kép Amyről, Chrisről, és a házunkról is az egyik blog bejegyzésében.
Az estéket Monca a gyülinkben töltötte, ahol gyerek nyári tábor volt. Kb. 100 gyerek volt minden nap, és nagyon megszerették Moncát. Meg Monca is őket. : )

Amy több mint 20 szót tud (bár egyenlőre inkább angol szavakat), és folyamatosan tanul újakat. Nagyon élvezi utánozni amit mondok. : ) 10 állathangot tud (kutya, cica, kisegér, oroszlán, madár, kacsa, bárány, bagoly, boci, hal), és több mint 15 szót tud jelelni. Annyira kis okos ez a csajszi!

Hihetetlen jó baba! Nagyon hálásak vagyunk érte! Nem lehet mellette unatkozni. Mostanában rájött, hogy milyen vicces ha elbújik, és már 3x sikerült úgy elbújnia, hogy tényleg nem találtam (egyszer nagyon meg is ijesztett). De aztán elkezd csuklani, és akkor csak a hangot kell követnem. De szabályosan legugol nagyobb tárgyak mögé és meg se rezzen. Szóval nagyon hálás vagyok azért hogy gyakran csuklik : D.

Itt vannak az ígért képek a házunkról:

A kert egyik fele. Sajnos a 2 és fél hónap esőmentesség nem segített a fűnek. 
Pedig olyan szép volt...
A garázs a ház mögött van.

A lenti fürdőszoba. Ebben kád van, a másikban
zuhanyzó.

Amy szobája

Konyha

Egyik nappali

Kandalló

Amy játszó szobája (másik nappali)

Hatalmas ablaka van ennek a szobának.

Előlről

Oldalról

Hátulról

Kocsi, ház, és Isten gondoskodása

Szia!

2 éve, pontosan ebben a hónapban kezdtük el írni a blogot. Ez azt jelenti, hogy már két éve hazajöttünk a nászutunkról (mintha tegnap lett volna), és azóta havonta írjuk a bejegyzéseket. Szeretnénk rólad is hallani! Írj nekünk magadról, hogy mi is tudjuk, hogy éppen mit csinálsz, hogy vagy.

Képzeld, vettünk egy kocsit (igen, kocsi tulajdonosok lettünk), és vettünk egy házat! Mielőtt mesélnék ezekről, kezdem az elején : ).

Magyarországi meglepi látogatásunkról az előző bejegyzésben írtam, de akkor még Magyarországon voltunk, úgyhogy leírom mi minden történt még ott velünk mielőtt visszajöttünk volna Ámerikába. Először is pont ott voltunk a Női konferencia ideje alatt, így volt szerencsém találkozni Kelly Davidsonnal, akiről nagyon sokat hallottam már, hiszen az Élet Szavánál dolgozott sokáig, de mire én odakerültem, akkor már pont nem volt ott. Annyira jó volt látni a sok kedves barátunkat, és végre találkozni azokkal a babákkal akik akkor születtek mikor mi eljöttünk, illetve kicsit később. Hihetetlen milyen gyorsan elrepült ez a 8 hónap, a gyerekek akkorát nőttek! Némelyiket szabályosan meg sem ismertem. Hálás voltam a lehetőségnek, hogy egy pár munkatárs családhoz elmehettünk látogatóba. Timi és Monca (nem tudván mit vállalnak) felajánlották, hogy közel egy hetet náluk tölthetünk (Amyvel). Mi nagyon hálásak vagyunk érte, és remélem ők sem bánták meg : ).

Ott voltunk az Élet Szava Bibliaiskolások diplomaosztóján is. Becky most fejezte be a sulit, úgyhogy nagy öröm volt számunkra, hogy ott lehettünk vele. Gyönyörű ünnepség volt!

Az Élet Szava után még egy napot Csömörön töltöttünk a szüleimnél, és utána jöttünk haza. Az utolsó napot a családommal és egy pár baráttal töltöttem, nagyon sok emlékkel távoztunk. Utólag is nagyon köszönjük a rengeteg találkozót, szeretetet, és kedvességet! Jó volt ennyi mindenkit látni!

A visszafele út sokkal könnyebb volt, bár Amy megint csak 3 órát aludt összesen. Sikerült átrakni a járatainkat úgy, hogy végig együtt tudtunk menni Dave-vel is és Karennel is. Amy kevésbé volt nyűgös visszafele, és leírhatatlan öröm volt újra látni Chris-t, úgyhogy én is sokkal jobban bírtam az utat, tudván hogy a végén megölelhetem a férjemet végre : ). Nagyon hiányzott, és nagyon jó hogy végre megint együtt lehetünk. Hosszú volt ez a 3 és fél hét!!!

Mióta hazajöttünk, vettünk egy kocsit. Valójában az első nap hogy elmentünk autókat nézni sikerült találnunk egy jó kocsit (előtte egyetlen másik kocsit néztünk meg). Ez egy 2002-es Pontiac Grand Am. Nagyon szeretjük, még nagyobb élvezet vezetni, mint a másik kocsit, amivel eddig mentünk. Már a papírok is megvannak hozzá (biztosítás, rendszámtábla, stb.).

Vettünk egy házat ma! Ez az első ház, aminek a tulajdonosai vagyunk, az eddigi kettőt béreltük (nem számítva az apósomék házát). Szóval ez a harmadik ház amiben csak mi lakunk 2 év alatt. Nem rossz arány : ).
A ház kb. 204 négyzetméteres. 3 szoba, 2 fürdőszoba. Szép kert, és garázs. Elég sok bútort ott hagytak nekünk (3 ágyat, teljes ülőgarnitúra a nappaliban, gyerekágy, és egyéb bútorok), és a konyha teljesen fel van szerelve (hűtő, fagyasztó, sütő, gáztűzhely, mikró, különböző konyhaeszközök, stb.)
A következő bejegyzésben majd rakunk fel képek a ház belsejéről is.
Vagy most hétvégén, vagy jövőhét elején költözünk be véglegesen. Izgi!
Van egy park játszótérrel 2 percre a háztól. Minden ami csak kell! Isten jó!

Diplomaosztó:

Utolsó napi emlékek:

      

Hazajöttünk otthonról

Szia,

Bizony, igaz a hír, Magyarországon vagyunk. Már februárban megvettük a jegyet, és én senkinek sem beszéltem róla! Persze otthon készültem, hogy mikor megyünk, miket kell elintézni addig, stb. Beszéltem Amy orvosával, aki elengedte őt a 15 hónapos kivizsgálásról, és megengedte, hogy itt Magyarországon kapja meg az oltásokat. Beszéltem az iskolámmal, hogy megengedik-e, hogy innen csináljam a nyári kurzusaim első két hetét, és ők is elengedtek. Így Dave-vel (Chris apukájával) jöttem 3 hétre Magyarországra.
Mivel most lenne a házassági évfordulónk Chrisszel, ezért a polgárit tarottuk meg helyette (április 8-án). Olyan hihetetlen, hogy milyen gyorsan rohan az idő!

mamával és dédivel

Április 18

Chris és Amy elvittek a forgalmi vizsgámra. Igazából mivel én nagyon szeretek vezetni, nem izgultam csak a parkolás miatt. Nekem sose kellett két kocsi közé beállnom párhuzamosan az úttal, és emiatt nem is éreztem úgy, hogy rutinból menne. Persze Chrisszel mentünk egy párszor gyakorolni, de azért nem mondanám, hogy bármikor bármilyen körülmény között csukott szemmel menne. Szóval amikor azt mondta a vizsgáztató egy domb tetején, hogy akkor most álljak be az adott kocsi mögé, én igyekeztem minden arcrezdüléssemmel azt mutatni neki, hogy ez nekem semmiség lesz. Hála Istennek tényleg nagyon jól sikerült, így át is mentem a vizsgán. Egy héttel később már meg is kaptam a jogsim (addig tartott a kipostázás). Nem tudom eléggé hangsúlyozni, hogy mennyire szeretek vezetni!

Május 3-4

Anyák napi köszöntés édesapámtól

Május 3-án indultunk neki a 26 órás útnak. Három géppel jöttünk, és péntekre már meg is érkeztünk. Amy úgy döntött, hogy ő nem hajlandó ülni, úgyhogy két és fél órát aludt a második repülőn és egyet az utolsón. Én persze nem tudtam egy percet sem aludni, ráadásul ahogy megérkeztünk, annyira volt időnk, hogy gyorsan megfürödjünk, átöltözzünk, és már mentünk is az unokahúgom ballagására.

Amikor Csömörre megérkeztünk (a reptérrel ide hozott minket egy kedves barátunk), csak a mamám volt itthon, aki nem hitt a szemének. Pár perccel később jött meg apukám, aki aztán tényleg nem értette, hogy mi van : ). Annyira meglepődtek mindketten, hogy mit keresünk itt. Hívtuk persze anyukámat is, aki tanárnő, és gyorsan elintézte, hogy leadhassa az osztályát és már futott is haza. A ballagáson pedig találkoztam a nővéremmel, bátyámmal és családjaikkal, és több rokonnal is.

Zsomborral (4 nappal fiatalabb Amynél)

Május 5-12

Amy szombaton (5-én) hajnal 3-kor engedte meg, hogy végre aludjak is egy kicsit (ekkor már 39 órája voltam fent). Persze 4 órával később már fent volt és készen állt a napra (az első héten egyáltalán nem aludt napközben). Szóval a nap végére a 60 órából 4-et aludtam. Amy normálisan 12 órát alszik este, és napközben is többször pihen, szóval nagyon nagy volt ez a váltás. Bár este aludt, de csak 6-8 órákat.

Nagyon sok barátunk és rokonunk jött meglátogatni minket, minden nap volt itt valaki. Anyák napján édesapámtól kaptam egy gyönyörű csokor rózsát. : ) 9-én volt apukám szülinapja, mentünk a héten az orvoshoz 15 hónapos kivizsgálásra, és 80 cm Amy és 9,3 kg.

Május 13-18

papával

Amy megkapta az oltásait. Még mindig minden nap jönnek át, van hogy többen is. Annyira jó látni a szeretteinket! Egyre többet alszik Amy is (még napközben is), és majdnem teljesen feloldódott itthon. Nagyon szeret kint lenni és játszani.

Nekem 21-én kezdődik 2 új kurzusom (csillagászat és természettudomány), úgyhogy elkezdtem a beadandóimat írni, és a különböző olvasmányokat olvasni. Sajnos majdnem minden új nekem, úgyhogy Chris többször kellett már hogy telefonon magyarázza nekem a dolgokat. Szerencsére neki még így is megy :). És ha már említettem Chris-t... Nagyon nehéz nélküle. Az éjszakákat általában végig sírom (vagy zokogom), sosem gondoltam volna, hogy ennyire nehéz lesz nélküle lennem. Persze ő is nagyon hiányol minket, és azért az sokat segít, hogy naponta egy órát legalább beszélgetünk.

Annyira hálás vagyok az összes emberért aki átjött hozzánk, vagy meghívott minket magához. Megyünk majd az Élet Szavához is látogatóba egy pár napra, már annyira jó lesz végre látni sokakat! Jaj, nagyon várom!!!
Imádkozzatok kérlek hogy beférjünk a bőröndbe. Mikor kiköltöztünk (8 hónapja), sok mindent itt kellett hagyjunk, mert nem fért be a bőröndünkbe. Remélem most valamennyit ebből tudok majd magammal vinni.

Szép napot! Köszönjük, hogy olvasod a blogunk!