2011. március 27., vasárnap

Készülünk elmenni

Sziasztok!

Mi is megtanultuk hogy az élet bizony mozgalmassá válik egy csecsemő mellett. : ) Persze nincs okom a panaszra, Amy nagyon jó baba. (Azok számára akik nem tudják hogy kell kiejteni babánk nevét, és érdekli őket: Éjmi Lí - Amy Leigh.) Már 5 hetesen átaludta at éjszakát. És nem hisztis, amikor éhes, akkor azt jelzi, de amúgy nem sír sokat. Már egy ideje nézelődik, sőt sokszor az ember szemébe néz percekig. Nem sokat mosolyog, de amikor moslyog, rögtön elolvadok. Egyszer már kacarászott is. Nagyon várjuk már hogy végre ez rendszeressé váljon. 6 hetesen kellett visszamenni a kórházba egy kontrollra, és az orvos mindent rendben talált nála! Már nagyon sokat nőtt, több mint 2,5 kg!

A családom nagyon szereti őt (természetesen) és 6 hét bezártság után végre mi is mehetünk ki. Gyönyörű időnk van és Amy is  nagyon szeret kint lenni a levegőn. Általában amint elindulunk a babakocsival elalszik. Szeret mozgásban lenni. : )

Közben Chris sokat dolgozik (mint mindig). Mostanában elég sok munkája van. Napi 4-5 órát fordít majd jönnek a multimédiás projectek (videók készítése, stb.) Bár nagyon fárasztó a  munkája, mindig van ideje Amy-re. Nagyon szeret vele lenni, és amennyire én látom, Amy is élvezi. Már alig várom hogy Amy beszélni tudjon és Chris mindenféle okosságra megtanítsa! 


Mindeközben 1000-rel dolgozunk a Zöld kártyámon és Amy állampolgárságán. A Zöld kártyával nem hiszem hogy sok probléma lenne, bár rengeteg papírmunka és pénz. De Amy állampolgársága nem lesz semmi. A formanyomtatvány ami neki kell az egyik legbonyolultabb formanyomtatvány ami csak létezik és az amerikai bevándorlási hivatalban dolgozól sem  mind tudják hogy hogyan is működik mindez. 

Amy Chris-en keresztül nem kaphatja meg az amerikai állampolgárságot. (Chris nem töltött 2 évet 14 éves kora után Amerikában ami ehhez szükséges lenne.) Tehát a nagyszülőkön keresztül tdjuk igényelni, de ez egy nagyon bonyolult és hosszú folyamat, de utána néztem és meg lehet csinálni : ).

Életünk egy izgalmas részéhez érkeztünk amint elmegyünk az Élet Szavától és az Államokba folytatjuk utunk. Minenképpen kettős érzelmekkel nézünk a váltás elé. Nehéz lesz itthagyni az Élet Szavát hiszen életünk nagy részét tették ki. A rengeteg barát, emlék, min nagyon fognak hiányozni és biztos vagyok benne, hogy fura lesz nélkülük.

Persze legfontosabb a családom, akik szintén itt maradnak. Nagyon fognak hiányozni! Bárcsak mindenkit magunkkal vihetnénk!