Szia,
Több okból is szeretek naplót vezetni, de ilyenkor mikor leülök végiggondolni hogy mi mindent történt az elmúlt 30 napban, mindig jól jön ha kinyitom közben a kis naplómat. Így biztos lehetek benne hogy nem hagyok ki semmi fontosat. Bár a szüleimmel hetente tudunk beszélni, azért sok más családtagunkkal illetve barátainkkal nincs lehetőségünk ilyen gyakran beszélgetni, így a blogon keresztül tudnak ők tájékozódni a hogylétünkről. : )
A Missziós konferencia nagyon áldott volt az Élet Szavánál előző hónapban. Amennyiben lemaradtál volna és érdekel miről szólt, ide kattintva megtekintheted az első alkalmat, ami a Chris által készített videóval kezdődik. Érdemes azonban az egész konferenciát végignézni, és velünk együtt dicsőíteni Istent!
Chris nagymamája januárban távozott közülünk. Természetesen nehéz elbúcsúzni, de hálásak vagyunk azért az időért amit vele töthettünk. Amy nagyon szerette őt, és természetesen a dédi is viszont szerette Amyt. Sok kedves emlékünk van róla és sok kép segít majd Amynek emlékeznie rá.
Karen szülinapján elmentünk megnézni egy kosárlabda meccset, és Karen élvezhette ahogy a csapata nyer. Amynek és nekem ez volt az első amerikai kosárlabda meccsünk amit élőben láthattuk. Amy először nem tudta merre kapja a fejét, de aztán sikeresen meglátta a labdát és egész jól lekötötte a játék. Nagyon jól éreztük magunkat! A baloldali kép aznap készült ahogy Amy Beckyvel szurkolt. : )
Amy szülinapját egy héttel később ünnepeltük. Eddig még nem evett semmilyen édességet, úgyhogy nagyon élvezte a tortáját!
Chris és én próbálunk aktívak lenni a gyülekezetünkben. Nagyon szeretünk az Istentisztelet előtt vasárnapi iskolába járni, ahol jobban megismerhetjük a többieket, és közben persze Istenről tanulhatunk. Havonta egyszer szolgálunk a gyerekvigyázóba, és több családdal felválltva tartunk az ifiseknek Istentiszteletet. Ezek mellett járok hetente bibliatanulmányozni egyetemistákkal, havonta pedig egy pár anyukával. Nagyon élvezem ezeket az alkalmakat, amikre sajnos Chris nem tud jönni mert ilyenkor Amy már alszik, és Chrisnek is pont az alvásidejébe van benne. Azonban kéthetente szervez a gyülekezet vacsorát a közeli egyetemistáknak, amire én rendszeresen megyek, és Amy meg Chris is szoktak néha jönni.
A következő bejegyzésemben már arról fogok írni hogy édesapával mi mindent csináltunk amíg itt volt. Már nagyon várjuk hogy jöjjön, és persze ő is. Kevesebb mint 3 hét van csak hátra! A játékok már ki vannak készítve, már csak a repülőnek kell megérkeznie. Kérlek imádkozz biztonságos repülésért, és hogy ne késse le egyik járatát se.
Isten áldjon!
