2012. június 21., csütörtök

Kocsi, ház, és Isten gondoskodása


Szia!

2 éve, pontosan ebben a hónapban kezdtük el írni a blogot. Ez azt jelenti, hogy már két éve hazajöttünk a nászutunkról (mintha tegnap lett volna), és azóta havonta írjuk a bejegyzéseket. Szeretnénk rólad is hallani! Írj nekünk magadról, hogy mi is tudjuk, hogy éppen mit csinálsz, hogy vagy.

Képzeld, vettünk egy kocsit (igen, kocsi tulajdonosok lettünk), és vettünk egy házat! Mielőtt mesélnék ezekről, kezdem az elején : ).


Magyarországi meglepi látogatásunkról az előző bejegyzésben írtam, de akkor még Magyarországon voltunk, úgyhogy leírom mi minden történt még ott velünk mielőtt visszajöttünk volna Ámerikába. Először is pont ott voltunk a Női konferencia ideje alatt, így volt szerencsém találkozni Kelly Davidsonnal, akiről nagyon sokat hallottam már, hiszen az Élet Szavánál dolgozott sokáig, de mire én odakerültem, akkor már pont nem volt ott. Annyira jó volt látni a sok kedves barátunkat, és végre találkozni azokkal a babákkal akik akkor születtek mikor mi eljöttünk, illetve kicsit később. Hihetetlen milyen gyorsan elrepült ez a 8 hónap, a gyerekek akkorát nőttek! Némelyiket szabályosan meg sem ismertem. Hálás voltam a lehetőségnek, hogy egy pár munkatárs családhoz elmehettünk látogatóba. Timi és Monca (nem tudván mit vállalnak) felajánlották, hogy közel egy hetet náluk tölthetünk (Amyvel). Mi nagyon hálásak vagyunk érte, és remélem ők sem bánták meg : ).


Ott voltunk az Élet Szava Bibliaiskolások diplomaosztóján is. Becky most fejezte be a sulit, úgyhogy nagy öröm volt számunkra, hogy ott lehettünk vele. Gyönyörű ünnepség volt!

Az Élet Szava után még egy napot Csömörön töltöttünk a szüleimnél, és utána jöttünk haza. Az utolsó napot a családommal és egy pár baráttal töltöttem, nagyon sok emlékkel távoztunk. Utólag is nagyon köszönjük a rengeteg találkozót, szeretetet, és kedvességet! Jó volt ennyi mindenkit látni!
A visszafele út sokkal könnyebb volt, bár Amy megint csak 3 órát aludt összesen. Sikerült átrakni a járatainkat úgy, hogy végig együtt tudtunk menni Dave-vel is és Karennel is. Amy kevésbé volt nyűgös visszafele, és leírhatatlan öröm volt újra látni Chris-t, úgyhogy én is sokkal jobban bírtam az utat, tudván hogy a végén megölelhetem a férjemet végre : ). Nagyon hiányzott, és nagyon jó hogy végre megint együtt lehetünk. Hosszú volt ez a 3 és fél hét!!!


Mióta hazajöttünk, vettünk egy kocsit. Valójában az első nap hogy elmentünk autókat nézni sikerült találnunk egy jó kocsit (előtte egyetlen másik kocsit néztünk meg). Ez egy 2002-es Pontiac Grand Am. Nagyon szeretjük, még nagyobb élvezet vezetni, mint a másik kocsit, amivel eddig mentünk. Már a papírok is megvannak hozzá (biztosítás, rendszámtábla, stb.).

Vettünk egy házat ma! Ez az első ház, aminek a tulajdonosai vagyunk, az eddigi kettőt béreltük (nem számítva az apósomék házát). Szóval ez a harmadik ház amiben csak mi lakunk 2 év alatt. Nem rossz arány : ).
A ház kb. 204 négyzetméteres. 3 szoba, 2 fürdőszoba. Szép kert, és garázs. Elég sok bútort ott hagytak nekünk (3 ágyat, teljes ülőgarnitúra a nappaliban, gyerekágy, és egyéb bútorok), és a konyha teljesen fel van szerelve (hűtő, fagyasztó, sütő, gáztűzhely, mikró, különböző konyhaeszközök, stb.)
A következő bejegyzésben majd rakunk fel képek a ház belsejéről is.
Vagy most hétvégén, vagy jövőhét elején költözünk be véglegesen. Izgi!
Van egy park játszótérrel 2 percre a háztól. Minden ami csak kell! Isten jó!

Diplomaosztó:






























































Utolsó napi emlékek: